miért nincs ilyen?

Legyen már...

ötlet?

Valami gáz van velem mostanában. Még nem tudom, hogy mi, csak érzem, hogy valami nincs rendben. Egy sejtésem persze van. De azon túl... Semmi ötlet. Nem szoktam ilyen lenni. Talán kezdek beszűkülni... Vagy nemtom... Na mindegy...

szar

Ha most nyertem volna akkor dagadna a mellem a büszkeségtől, és telekürtölném a netet, hogy mekkora eszetlen nagy király vagyok. De nem nyertem. Úgyhogy kapja be a Honfoglaló a szaros licitálási rendszerével együtt.

licitálok

Kell már egy profi mp3/mp4 lejáccó. Licitálok hát. 18.00-kor ér véget. Már reszket az ujjam az egérgombon. Vajon én vagyok a leggyorsabb kezű kavbojköjök a Honfoglalón innen és túl? Szurkoljatok... Az óra ütött...

munkatársaim unatkoztak

Mr.Brown és V. ezzel ajándékozott meg, míg nem voltam a gépemnél 10 percig.Ez fogadott háttérként mikor visszaültem. Innen az új szavazás ötlete... :D

5'nizza

Mivel már most kitűnik, hogy a mostani szavazásban messze Jamaica (ejtsd: dzsaméjka) fog nyerni, így kedveskednék a szavazóknak egy Yamaikáról éneklő duóval, akiket nem sokan, sőt szinte senki sem ismer. A címben említett (ejtsd: piatnyicca) orosz reggae duó felállása: egy akusztikus gitár és egy ének. Egyedi. Remek. Kitűnő hangú énekes. Senki sem ismeri. Sno! Te mindenképpen hallgasd meg.;) Akit érdekel: ki van rakva a jobb oldali menübe, most néhány hétig ez lesz az állandó video. Aki beleszeret (és gondolom lesznek ilyenek), azoknak még a következő számokat melegen ajánlom tőlük: Soldat, Jammin. Utóbbi számban egy az egyben Bob Marley élményem volt. Akkor hát: zenére fel!

a dárenbész

Azt hiszem itt az ideje, hogy egy picit kifejtsem a véleményem és elképzeléseim a címben említett műfajról. Két szempont: zene és tánc. Zene: nevéből adódóan ugye a dob meg a basszus dominál, és nekem már csak ezért is igen közel áll a szívemhez (persze nem olyan közel mint a Jamaicához köthető zenék), mivelhogy ha buliról van szó, akkor a ritmusdomináns zenéket részesítem előnyben. Bármi belefér: dallamos, light dnb-től kezdve a belezős drum and bass darabokig. Hangulattól függ. A tegnapi SmokeBreak / Chris.Su / Concord Dawn előadóhármas megtalálta a tökéletes egyensúlyt a két véglet között, néha-néha egy-egy szám erejéig kilengve. Thx for the drums and thx for the bass :) Tánc: szerintem kívülről a leglátványosabb elemekkel tarkított táncot dnb-re lehet produkálni. Nincs is annál szebb látvány, mint amikor egy teremnyi bedrogozott dnb lava tolja eszetlenül a zenére. :D

Kivéve egyvalami: egy koncertre való közönség amint egy pörgős SKA-ra skankel. Az is elég látványos tud lenni. :D

minden nagyszerű nő mögött...

hullik a bagoly a fáról

Yesssssssssssss.... :)

szex

A többség a szerelmeskedést részesíti előnyben a dugáshoz képest. Hmm... Gondoltam, hogy többségben vannak a lányolvasóim :D

na, vidulás

Nagyon leosztósra sikerült az utóbbi egy hét, és kezd átmenni megmondóblogba ez az egész, úgyhogy vissza a régi énemhez, éljen mindennemű egoizmus, és önreklám!!! :D

A karácsonyi vásáron fogunk jáccani Béla kollegával, a Széchenyi téren, háromszor is. Gitárok, ének. Kettő alkalommal gyermekműsor, míg egy alkalommal rendes műsor lesz, ha minden igaz.
Előre látható időpontok:

December 8. 17.00
December 15. 16.00
December 22. 16.00

Aki úgy gondolja jöjjön el, de ne számítsatok semmi extrára, sőt, merthogy mindketten annyira le vagyunk terhelve egyéb teendőinkkel, hogy eddig még nem próbáltunk... Úgyhogy nem tudom, hogy mi lesz belőle...

felnőttség

A felnőttség egyik jele a sok közül az, hogy a problémák elől nem a homokba dugjuk a fejünket, hanem megpróbáljuk megoldani őket, akár konfrontáció árán is. Valaki tegnap ezt megtette, értelmesen megbeszéltük, és végülis én is megértettem, hogy hova akart kilyukadni, és ő is megértett engem, igazat adott. És tudott bocsánatot kérni. Ezzel hatalmasat nőtt a szememben, bebizonyítva, hogy tényleg csak a felszínen gyerekes, de valójában nem. Örülök neki, hogy még mindig jóban vagyunk.

Egyébként pedig én sem vagyok ám mindig felnőtt. De törekszem rá. Ugyan nem mindig jön össze, de ha elszúrom, akkor tudok bocsánatot kérni. Legalábbis megpróbálok kontaktolni az illetővel, hogy szemtől szembe beszélhessük meg a problémát.

Más. Egy egészen másik dolog: nem pofázok bele olyan dolgokba, amikhez semmi közöm, főleg nem akkor, ha nem is tudom miről van szó, mert ott sem voltam, sőt még csak a közelben sem vagyok. És nem tudom, hogy mi történt...

Akinek nem inge.... ugye...
Akinek viszont igen...

quimby

Szegediek! Amikor a Jatétól a Burger King-ig áll a sor, az cca. 100m, ugye? Az durva? Igen sok lány akar ma dugni a Kiss Tibivel. És hogy miért vagyok itthon ilyenkor? Hát én nem akarok dugni a Kiss Tibivel. Főleg nem másfél óra sorban állás árán...

a bölcs mondások 93,21%-a kínai

Nagyon kiszámíthatóak a történetek, de annyira egyszerűen világítanak rá a számomra fontos dolgokra, hogy egyszerűen muszáj még ide kiírnom egyet. No meg messiás-tudatom is van :D Meg egoizmusom. De ezt már tudjuk.:)

Lin-csi mester egy nap meglátogatta a szomszédságában álló kolostort. Az apát büszkén mutatta neki, mennyi bambuszfáklyát gyártanak a szerzetesei.
- Szorgalmas, dolgos szerzeteseim vannak, Lin-csi, láthatod. Sokat dolgozunk, de sokat is keresünk. Annyi bambuszfáklyát adunk el a városban, hogy vagyonunk Vang nagyúréval vetekszik.
- Na és miért szorgoskodtok ilyen nagyon, apát uram? - kérdezte tőle Lin-csi.
- Munkánk hasznából munkásokat veszünk a faluból, és velük még több bambuszfáklyát gyártunk. Majd azt is eladjuk a városban.
- És a haszonból újabb fáklyákat gyártotok, és újabb hasznot termeltek? - kérdezett újból Lin-csi.
- Igen. A haszonból újabb hasznot szerzünk, abból megint újabbat, és így tovább - válaszolta az apát, majd szétrepesztette a büszkeség.
- Mondd, minek nektek ehhez a kolostor? - firtatta Lin-csi. Nyugodtan kint maradhattatok volna a városban, ott is mindenki ilyennel van elfoglalva.
- Elárulom neked Lin-csi. Már csak néhány év, és a miénk lesz az ország leggazdagabb kolostora. Ezután megint néhány év, és úgy élünk majd itt, mint palotájában a császár. És amikor gazdagok leszünk, már nem gyötörjük magunkat fárasztó munkával, csak magunkra figyelünk. Teát iszunk naphosszat, s a Tanításról beszélgetünk. Elmélkedünk, és hallgatjuk a kert madarainak énekét. Boldog idők várnak ránk, barátom! Nekem elhiheted. Ezért gürcölünk.
- Mondd, apát! Mit csináltatok ti, mielőtt nekiláttatok pénzt keresni?
- Mielőtt nekiláttunk pénzt keresni - kezdte az apát - bizony nagyon csendesen éltünk. Igaz, nem gyötörtük magunkat fárasztó munkával, csak magunkra figyeltünk. Teát ittunk naphosszat, s a Tanításról beszélgettünk. Elmélkedtünk a és hallgattuk a kert madarainak énekét. De akkor szegények voltunk Lin-csi, nagyon szegények - sóhajtott az apát, és várta, hogy Lin-csi sajnálja őket. De Lin-csi apát csak ennyit mondott:
- Feltaláltad a macskát, jó apát, amelyik se kint, se bent nem fog egeret! - S bár valóban őszintén szánta a csapdába esett barátot, dühösen elviharzott. Soha többé nem látogatta meg azt a kolostort.

yock lip

Hát még a zene...

yo k-pack

csak személyeset

Szeretem, mikor az emberek vitáznak. Értelmesen. És valódi dolgokról. Ez az élet sója. Enélkül csak levegőbe beszélő káposztafejek lennénk. És úgy néz ki személyes érintettségű téma hozza ki az emberekből a vitázósabb ént. És ez így szép, addig, amíg nem megy át sértődöttségbe, sértegetésbe és egymás megutálásába, mert azt nem szeretném, soha nem is szerettem. Szeretném még sok-sok olyan emberrel körülvenni magam, akik értelmes dolgokról értelmesen vitáznak, és el tudnak jutni valamilyen végkövetkeztetésre :D Aki ilyenre képes abban van ész és alázat, és ez szerintem egy nagyon jó kombináció. Sajnos én nem rendelkezek mindig mindkettővel, de igyexem. Hmm... Lehet h nemsokára átváltoztatom a blog nevét VERSUS-ra :D:D:D:D

ééén már megint megmondtam...

...hogy nem kellett volna elmennem. Dumálunk, meg gyereeeee. Én meg mentem. Dumáltunk? Alig. De tudom mindez miért volt. Az egy mondat miatt: "hétfőn megyek a pasimhoz." Jelzés véve, szándéknak megfelelően. Mondjuk ennek is több, sokkal kíméletesebb módja van, de igazából Mr.Brown annyira megmondta, és én annyira nem hallgattam rá. Pedig igaza volt. Felszínes, nemtörődöm, felelőtlen, gyerekes. Mint mindegyikük. Node ez volt az utolsó ilyen alkalom. Több nem lesz. Már egyre hamarabb jövök rá, ha csak szórakoznak velem, vagy ha nem akarják közölni, hogy bocs, nem...

film más szemszögből

Életemben eddig is kritkus pontnak számítottak a filmek. Szerettem őket, kritizáltam őket, örültem nekik, szomorkodtam rajtuk, tanultam belőlük. Mostanában azonban egy egészen új szemszögből voltam kénytelen ismerkedni a filmekkel. A filmek a párkapcsolatok vízválasztói is lehetnek. Nem egy barátom panaszkodott mostanában arról, hogy nem tudnak dűlőre jutni az asszonnyal, hogy mit nézzenek. Persze, persze, tudom, hogy ez alapvetően nem a filmek hibája, hiszen azok csak érzéketlen mozgóképek, amik nem tudják se egyik, se másik fél viselkedését, kompromisszumkészségét befolyásolni, de mégis. Összeveszhettek volna a szabadidő eltöltésének módján, a piáláson, a kaján, de nem, ők mind a filmeknél vesztek össze anyyira, hogy nem egyik esetben komoly válság lett a vége. Úgyhogy óvatosan a fimekkel. Legyünk kompromisszumképesek, mert ki tudja, lehet, hogy emiatt fognak minket kidobni. :):):):)

csalódás? ugyan...

Ha olyan ember lennék, aki az átlagos módon reagál az ilyen dolgokra, akkor most váratlanul ért volna. De lassan annyi ilyen hatás ér, hogy már jó előre megmondom, hogy így lesz. És lám, így is lett :)

Nem baj ha nem értitek. Csak ki kellett ide írnom: én megmondtam... :)

dal és vers

tedd le most azt a nagy feleseleget,
bárki elbírja nem kell ez neked
szokd a nagy helyet, a felhőkarcolót
a titkárnőt és az arany Malborot
lifttel közlekedj a mély garázsba le
családi képet tedd az irodádba be...
sportos kord zakó
Springfield kurva jó
a fejlődés mindig fenttartható


nagy ház, nagy család,
fajtiszta kutyád,
gyeptéglád van és kocsid is három
a koktélpartikon
a sima talpadon
a szőnyegbe süppedsz
egy sokadik lábon.

Konferenciák,konkurenciák,
kompetenciák,
konveregenciák

közte nézz ide fallabda amibe, hogy nem múlik el az egyesült álom.

A látszat,ha simán jöttél nem árthat,
de a lelkeden mocsok szárad,
aki így nyer, az ne mondja nekem,
hogy korrekt a rendszer.
A Saabok meg a milliárdok csak álmok,
itt felhőkarcoló nincsen,
egy szinten túl már közüsülések vannak a liftben.


tedd le most azt a nagy feleseleget,
bárki elbírja nem kell ez neked
fod a részed és nézzed az egészet
esetleges vagy esetleg nem érted
Tford nem arat ,Trumann lemarad,
Vegas csak sivatag
Alaska belefagy extra nagy profit
a Wall street felnagyít
olajkutakat és szabad légutat



nemhogy kiborulsz, de inkább leborulsz
a pénz piramisok előtt, azt én kiáltom:
géped zakatol az élet hanyagol,
téged kérnek majd mindenért számon
hogy vagy elavult?
kössz jól betanult,
kissé finomult proli barátom
tiéd a világ a nagy tőkét imád
nem múlik el az egyesült álom


A látszat,ha simán jöttél nem árthat,
de a lelkeden mocsok szárad,
aki így nyer,az ne mondja nekem,
h korrekt a rendszer.
A Saabok meg a milliárdok csak álmok,
itt felhőkarcoló nincsen,
egy szinten túl már közüsülések vannak a liftben.

gálaest 2007

Pucc, csicsa, giccs mindenfelé. Öltöny, nyakkendő, estélyi, dekoltázsok, smink. Sok-sok pia, iszonyat mennyiség, mindenki iszik. Életünk legnagyobb röhögése. A főnökék dobálják egymást az asztalnál, banánhéj függönybe ejtése, majdnem. Borkóstoló még a végére. Már nem kéne, de olyan finom. Még jobban szeretem a főnökeimet. Nem nyertünk díjat. De jövőre pályázunk. Korizás lehet elmarad. Vagy legalábbis holnapra áttéve. De akkor kegyetlenül.

Kérdés: vajon az lehetne, hogy egész nap ágyban maradjak?

Délmagyar hivatalos fotók:
Saját fotók is nemsokára. Hát nem volt eccerű, na.

no comment

a szex vajon mi???

Rá kellett ébrednem, hogy a szexuális életem romokban. Még keresem, hogy kit lehetne hibáztatni érte, de erős a gyanúm, hogy csakis magamat. Már nem pálya, hogy soxor, sokat, sokfélével. Már jó lenne soxor, sokat, egyvalakivel. De nem sürgős...
Annyira...

nem értek egyet

Akkor sem értek egyet azokkal, akik arra szavaztak, hogy többször is szerelmes lehet az ember életében. Kérem fejtsék ki elméleteiket a beszólások közt. Hogy is lehetne többször igazán szerelmes egy ember?

milyen szavak vannak?

őszinte
keresetlen
simogató
kegyetlen
vígasztaló
bántó
igaz
hamis
kijózanító
szerelmes
csábító
sokatmondó
titkos
felháborító
biztató
elbizonytalanító
bátorító

aki tud még írjon

Este Délmagyar Presztízsgála. Majd beszámolok róla. Rongyrázás, burzsujok, sznobok. De muszáj menni. Mennyivel szívesebben mennék most a Fészek Klubba...

fakk

fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk fakk

utáááálom az embereket.
szép délután lehetett volna.
ami a kedves ügyfélnek plusz tíz percnyi telefonálásába került VOLNA ha megtette VOLNA, az nekem szépen 4,5 óra teljes stressz volt. Ennyi.

dilemma

Most írjak neki még egy üzenetet, vagy sem? Vajh miért nem válaszol...? :(

good morning sunshine!

Nah, Jate buli letudva, nem volt szar, végre a régi nosztalgia érzés visszalopózott egy picit. Sok régen látott ismerős, jó zenék (amint Dzsíék meglátták, hogy ott vagyok, azonnal egy kisebb reggae blokk következett. Kösziiii!). Hajrá melóba, de nem bánom, mert már nem kell sokat aludni a pénteki korizásig. :D

végeredmény :)

Íme:

hátezazértnemsemmi

helyzetjelentés 1.00

Már elkészült a fele (ischler), és meg vagyon kenve jóóóóó vastagon málnalekvárral. Természetesen amint kész, fel lesz téve egy kép is. Eddig jól halad :D

china

Ma különösen kínai napot tartottam. Szecsuánit ettem, és Lin-Csi apáttól olvastam egy kicsit a buddhizmusról. Sosem állt tőlem távol a buddhizmus eszmevilága, most azonban valahogy többet foglalkozom vele.

Egyébként mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeretne ismerkedni a buddhizmussal könnyedén, a nehéz rész nélkül. Szórakoztató kis kétoldalas történetek formájában dolgozza fel a buddhizmus mondanivalóját. Lin-Csi apát egy kis kolostor vezetője volt a 9.sz-ban Kínában, és hát, eléggé extravagáns alakja volt a buddhizmusnak, de az biztos, hogy a történeteken keresztül érthető formába önti a buddhista tanok lényegét. Lázadó is volt, mert az írásbeli hagyományt elvetette, és kizárólag az elmélkedés, beszélgetés, munka volt számára a buddhasághoz vezető út. Úgy gondoltam, kedvcsinálónak álljon itt egy történet:
Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak a szerzetesek a Mesterhez.
- Mondd, Lin-csi apát! Mit tartasz tudós barátunkról, Szung-ce szerzetesről? Lehetséges-e, hogy előbb éri el a buddhaságot, mint a magunkfajta szerzetes?
- Miért gondoljátok ezt róla érdemes híveim?
- Szung-ce szerzetes műveltebb is nálunk, több nyelven olvassa a szent könyveket, sokfelé megfordult a világban. Lám most is éppen Tibetben van zsinaton - felelték Lin-csi kérdésére a jámbor szerzetesek.
- Hívek! - fordult feléjük most Lin-csi. - Szung-ce szerzetes valóban több nyelven olvassa a szent könyveket, de egyáltalán nem biztos, hogy jobban is érti őket, mint ti. Mint ahog az sem biztos, hogy mi, betűvetők, jobban értjük a világot, mint sok írástudatlan társunk. Ezért nem tidzteljük mi az írott hagyományt olyannyira, mint más kolostorok szerzetesei. Sőt, mi úgy tartjuk, nehezebb írásjelekből olvasni, mint más jelekből. Felhők vonulásából, madarak röptéből, erdők zúgásából, hegyek hallgatásából olykor többet tud meg a világról az írástudatlan pásztor, mint Szung-ce a Mennyei Birodalom összes könyvtárából. Szung-ce szerzetes nem a könyvekből fog megvilágosodni. Valamint nem a nyelvek segítségével. Ha Szung-ce nem érti a Tanítást, nem leli az Utat, nem segít rajta a tudomány sem - világosította fel híveit a műveltség és a buddhaság viszonyáról Lin-csi apát, majd váratlan ötlettel így folytatta.
- Ráadásul képzeljétek el, szerzetesek, micsoda csapás a műveltség arra nézve, aki történetesen hülye! Buddhaságra se jut, és mivel a szamárságait sok nyelven el tudja mondani, még a világ végén is megértik, és még ott is kinevetik. Jobban jár az ilyen, ha legközelebb papagájnak születik. Átok a nyelv, ha nincs hozzá fej! - foglalta össze végül a kérdés lényegét Lin-csi apát.
Miután pedig érdemes hívei megegyeztek abban, hogy a felhozott példa egyáltalán nem távol lévő társukra, Szung-ce szerzetesre értendő, jókedvűen szétszéledtek.

ska ska ska

Lezárult a szavazás. Egyértelmű, hogy szeretjük a ska-t. Egy nem ellenében 6 igen :D Csak így tovább :D

sütni poén

Tökmindegy kinek, tökmindegy milyet, de ha két pasi (jelen esetben szerény személyem és G.) összefog hogy sütemény legyen munkájuk gyümölcse, akkor ott minden jóérzésű embernek el kell takarnia a szemét. Az egész ott kezdődik, hogy nincs mérlegünk. Annyival viszont mi is tisztában vagyunk, hogy a sütést ott lehet elbaszni, hogy az ember nem méri ki pontosan a hozzávalókat. Mi ilyekor a teendő? Mérjünk az internet segítségével! :) Hogyan? Hát az úgy megy, hogy az ember rákeres a Google-ben a "csésze" és "mértékegység" szavakra, és szerencséjére az első kidobott találat már meg is felel az elvárásoknak: egy táblázat, hogy egy 2,5 dl-es csészében mennyit nyomnak bizonyos sütési hozzávalók (cukor, liszt, porcukor, estébé...), meg még az is ott van, hogy szitálva vagy csak úgy a bolti csomagolásból beleb*szva a keverőedénybe, de ez minket már hidegen hagyott. Így sikerült 3 dl lisztből és 1,2 dl cukorból, továbbá margarinból és citromhéjból tésztát gyúrni egy csipetnyi kókusszal megbolondítva (ez nem volt a receptben, de milyen a férfi? kreatív, legalábbis annak akar tűnni, és változtat az eredeti recepten, persze nem számottevően, hogy nehogy elszúrja). Most hűtőben csücsül. Holnap meg ki lesz sütve.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy a tészta összegyúrva, és maga a gyúrás folyamata milyen hímsoviniszta poénok elsütésére adott lehetőséget. Egyesek még elpirulnának, vagy felhúznák magukat, pedig mindenki tudhassa, hogy minden vagyok, csak hímsoviniszta nem. Sem. Is.

válasz.Snonak.:)

Szerintem a következők miatt nem érdemes ezt a populáris - nem populáris dolgot erőltetni:

Minden egyes mai "populáris" és ismert stílus (rock and roll, house, dnb, punk, hardcore) undergroundnak és lázadónak indult még anno. A kölykök felfedezték, hogy ez más, ezzel lehet lázadni, és elkezdtek a kiválasztott stílussal azonosulni, zenéjét hallgatni. Minden stílusnak persze a zenén kívül vannak még vizuális kiegészítői (bakancsok, hajviselet, ruha, stb.), amiket ezek a srácok elkezdtek hordani. Mivel kapitalista világban élünk, ha egy ilyen stílusnak elég követője lesz, hogy iparág épüljön rá, akkor úgyis lesz, aki kihasználja. Elkezdik gyártani futószalagon kurva drágáért a rokkerbakancsot, a rasta waxot, a bobmarleyspólót, és még sorolhatnám. És innentől nem sok vezet magának a zenének a popularizálásához sem, és így lesz egy eredetileg lázadó, kivetett szubkultúrából populáris kultúra. Évtizedek óta ez történik, és ez egy olyan folyamat, mint a születés-halál. Megállíthatatlan. Előbb utóbb minden (na jó, majdnem minden) átmegy szubkultúrából kultúrába. Mármint ami tényleg jó, és értékelhető, és élvezhető, mint univerzális érték.

Éppen ezért, ha én mindig elfordulok attól, amit addig szerettem, csak azért, mert popularizálódik, és más, ismeretlent keresek, akkor igazából (durván sarkítva persze) nem csinálok más egész életemben csak futok valahova, valami elől, és nincsenek állandó pontok, amikre azért (egy-kettőre) szükség van. A zenében is. A kultúrában is. Szerintem. :) Vagy nem így van?

(az eredeti bejegyzések itt találhatóak a kommentek között kezdődött, majd lett belőle válasz nekem:)

mindig kimarad valami

Jah, és természetesen: a szavazás.

Azért tettem fel, mert mostanában elgondolkodtam (már megint) két dolgon:

1. vajon hányszor szerelmes az ember életében, de úgy igazán? Én egyet tippeltem, és meglepődve olvastam, hogy valaki kettőt is megjelölt. Lehet ezt ilyen pontosan tudni? Előre?

2. ha nekem van igazam (miért ne:):):):) ), akkor viszont nekem megvolt-e már az az egy? Én nem leszek többször szerelmes? Szomorú, felettébb. Vagy még eddig nem voltam? (Szerintem ez valószínűbb). Ez is felettébb szomorú. Honnan tudom, hogy az a valaki lesz Ő??? Régi, egyetemes kérdések, de mint mindig, ha belevetem magam egy témába, akkor addig nem jövök ki belőle, míg valamifajta válasz vagy megoldás nem születik, márpedig erre nehéz lesz találni.

mit sütsz kis szűcs?

Én meg az ischler... Node mindegy, T.-nek szülinapja hétfőn, és amúgy sem egyedül kell csinálnom, itt van G. meg az ő kimeríthetetlen lelkesedése, ami most el is kél, mert nem hiszem, hogy magamtól egy keresztbe szalmaszálat is tennék T. szülinapjára. Persze valami ajándékot kapna, mert én is kaptam tőle anno. De nem érzem olyan közelinek, hogy valmi eredetivel készüljek. Azt hiszem ő abban az estben kedvel engem és mosolyog rám, ha nem használtam a bögréjét, vagy ha szépen elmosogattam magam után. Olyankor irtó kedves. De ha ez egészen véletlenül elmarad, akkor valahogy mindog morcos, morog, csúnyán néz, bedurcizik. Nem feltétlenül azért kedvel aki amúgy a mosogatáson túl vagyok. Nem mintha különösebben mély nyomot hagyna mindez bennem, de én úgy érzem, hogy a hibáim ellenére kurva jó fej lakótárs tudok lenni, ha hagyják. És én is szeretnék jó fej lakótársakat.
Ennyit a panaszról, ami igazából nem is panasz, mert nincs nagy gáz, csak néha ezek az apró nüanszok annyira le tudják nyomni az egyébként éledező monyómat (by Mr.Brown).

A tegnapi próba, hát, hogy is mondjam... Van még mit javulni. Persze hiányzott a koncepció, és mindenki örült, mint majom a farkának, hogy hangszer van a kezében, és nem egyedül van. De legközelebb már elő kell állni valami olyasmivel, ami kicsit több előkészületet látott.

Addig is várjuk a hétvégét...

:lol:

Jaaaaaa... Hát a legfontosabb örömforrásom kifeljetettem:
nagyŐ másikjáról van szó: kiderült, hogy van barátnője, és szarik nagyŐ-re. Hát, erre csak egy dolgot tudok reagálni, de az őszinte lesz:

muhahahahahahahahahahahahahahahahahahahahahahaaaaaaa
muhhhhhahahahahaaaaaa :)

áll lees... (még csak blog alapján)

hmm... több belső érték mint gondoltam volna...
intenzív, intuitív...
első blikkre
de tévedtem én már...

dióhéj

1.: Kurva Tvnetwork. Senki se fizessen elő náluk, mert úgy jár, ahogy én: nincs net már egy hete, és nem hajlandók kijönni. A telefonba negyed órás ordítozás után azt mondták, hogy be se jelentettük a problémát... Na ezt ugye nem gondolták komolyan.

2.: Mindig tanul az ember. Mindig rájön valamire. Például vegyük nagyŐ-t. Láttam benne valamit, ami kiderült, hogy nincs is meg benne, sőt. És így már nem is olyan nehéz elfelejteni ezt az egész kínos szituációt. Nem leszek ló helyett szamár, ennél azért többet érek. És vegyük például E.-t, akiről eddig szinte tudomást sem vettem (na jó, ez így azért nem igaz, mert sokszor eljátszottam a gondolattal, csak valahogy nem tartottam reálisnak, vagy nem akartam a felszín mögé nézni, vagy mittomén...), de most rájöttem, hogy a felszín alatt lehet, hogy egy remek ember van, mindenesetre adnom kell magamnak egy esélyt, hogy kideríthessem. Ha meg nem műxik, akkor nem, de legalább megpróbáltam.

3.: Utálom az embereket. Erre most kellett rájönnöm. Koszosak, büdösek, mocskosak, sokan vannak, tahók, unintelligensek, és még sorolhatnám. Titszelet :) a kivételnek persze. Annak az 1-2-nek.

Dióhéjban ennyi, majd ha nem csak a TIK-ből tudok netezni, akkor többet.

Köszönöm annak a 4 embernek, aki szavazott :). Éljen a ska!

akkor a pótlás

Nagyon röviden: pénteken dnb buli volt. Előtte pár pillanattal kiderült, hogy nagyŐ még mindig nem tud leszakadni arról a másikról, és ez úgy alapből elbaszta az estémet. Ráadásul B. nője Cs. olyanokat mond B.-nek, hogy csak akkor jön bulizni, ha én is ott vagyok. Szegény B., én tuti agyhúgykövet kapnék a helyében, de ő egészen higgadtan viseli, éppen ezért bizonyos, hogy egészen szerelmes a drága... Szegény. Aztán úgy gondoltam, hogy, oké, szarok az egészre, mi fiúk jól érezzük magunkat (sikerült is, de ezt már említettem alant), ha nagyŐ szeretne valamit, akkor majd szól. Én nem fogok tovább hülyét csinálni magamból. Ezt sikerült is betartani, de úgy gondoltam (dehogy gondolkodtam hajnali 3-kor, egy majdnem-okádás után), hogy úriember módjára hazakísérem nagyőt, aki Cs.-nél aludt. És ekkor jött a fordulat: ugyan már Cs. is mondta, hogy nem enged haza ilyen állapotban, de valamennyire sikerült meggyőznöm, hogy a helyzethez képest józan vagyok, és nem falnak fel a jegesmedvék útban hazafelé. Ekkor nagyŐ viszont szintén megkérdezte, hogy miért nem alszom ott. Ennyi elég volt. Ott aludtam. Ők egy ágyban, én egy másik szobában... Ami ezután történt, azt egyrészt szerintem szégyellni kéne mindkét félnek (és még csak nem is volt szex érintve a dologban), másrészt nagyon úgy néz ki, hogy az én agyi kapacitásom kevés ahhoz, hogy tisztán lássam, hogy mi is történt (vagy mi nem...). Lényeg annyi, hogy egy meglehetősen sok (de minimum kettő) értelmű kérés, majd reakció, majd viszontreakció, és egy rossz helyen közbeszúrt beszólás is érintve volt a dologban.
A végeredmény pedig ez a gondolatom lett (reggelre): miért van az, hogy aki életem szerelme lehetne, és úgy néz ki, hogy elég sok dologban felnőttként tud viselkedni, miért pont egyetlen területen nem tud? Pont ahol kéne... És miért kellett nekem ennyire beleszeretnem? Most aztán felejthetem el, ami természetesen nem lesz kis munka...

Azt már csak úgy halkan szúrom közbe, hogy miközben hazafelé sétáltunk, nagyŐ benyögött egy ilyet: "ti biztos nem tudjátok milyen igazán szerelmesnek lenni valakibe..."

Ugyan nem szóltam semmit, de a szemeim (remélem) ezt mondták: "ANYÁD..."

nethiány

Merénylet!!!! Én itt terápiás blogot írnék (megjegyzem az elmúlt néhány napban lenne miről...), erre egy pár perces áramszünet napokra tönkrevágja a netet a lépcsőházban, vagy a tömbben. Eddig eléggé higgadtan bírtam, de most már nemsokáig húzom.

Szerencsére el tudtam foglalni magam addig is, mert B. barátai lejöttek bp-ről Szegedre (nem véletlen a kisbetű...:P), és volt mit mutogatni nekik. Kocsmák, DNB buli... Hmmm. De "jó" is volt. Mármint a dnb party. Majdnem sikerült blackout-ra inni magam. De asszem aznap senki sem érezte magát kifejezetten jól. Se fizikailag, se lelkileg. Derültek ki dolgok, amiknek nem kellett volna, és nem derültek ki olyanok, amiknek kifejezetten örültek volna emberkék, ha kiderülnek. De csitt! Most ennyit. Vár a munka, ha lesz végre újra net, akkor minden bizonnyal írok még részleteket.

finomítás

Na jó, vegyük ki az élét a dolognak, és ne gondoljunk mindjárt a legrosszabbra. Lehet, hogy első haragomban azt írtam amit írtam, és nagy részét még mindig fenntartom, de a végét pozitívra akarom kihozni: lehet, hogy azért nem állított le, mert, nem zárkózik el a lehetőségtől. Akkor viszont verseny van, és nekem kell kijönnöm belőle győztesen, úgy, hogy nagyŐ ne tudja, hogy én tudom, hogy versenyeznem kell. Miután sikerült rájönnöm, hogy a novelláim már 5-6 éve róla szólnak, nem hagyhatom ilyen könnyen veszni a dolgot. Teljesen elcsavarta a fejem, és hülye lennék ha a szívemmel nem fordulnék a fejem után.
Amúgy pedig kurva unalmas ám egy igencsak üres albérletben egyedül, négynapos hétvége kellős közepén, Szegeden. Azontúl hogy mostam, takarítottam, rendet raktam, főztem (bazze, há' nem háziasszony lesz még belőlem a legvégén?), nemsokminden jutott az eszembe h mit is csinálhatnék. Persze attól, hogy totális nerd-dé ne váljak, az esti dnb buli fog majd igazán megóvni, így legalább van miért átvészelni a napot. Ha fogamra való dnb zene lesz, akkor nem nagyon tudnak majd hazaráncigálni... És persze nagyŐ is ott lesz, akinek teret engedek, hogy bulizzon, és max. akkor beszélgetünk, ha igénye lesz rá, és odajön hozzám. Érdekes este lesz...

El Gato Lopez

Az előző bejegyzés ideges mivoltát hivatott ez a kis video-post feloldani. Eccerűen: a macskám. (volt. azaz még mindig az, de most már megosztott felügyelet alatt van).



Nem egyszerű kis dög, mi?

bipoláris lettem?

Asszem tegnap este elvették a kedvem mindennemű romantikus meglepetéstől. Először is: elszállt a varázs. B. elmondta, hogy nagyŐ is mindent tud, szó szerint ahogy az Cs. és köztem lezajlik (mármint a beszélgetések). Én kis hülye naiv. Pedig azt hittem, hogy szépen lépésenként majd sikerül megközelíteni. Node ha ő mindent tud, akkor meg mit óvatoskodok? Másodszor: B. azt is elmondta, hogy totál esélytelen vagyok, ugyanis nagyŐ végre először beszélgetett azzal a másikkal, és wááá, még életében ennyire sosem, bla bla bla... Szóval mindenről tud velem kapcsolatban, csak leszarja. Namost innentől kezdve tudjátok ki fog hülyét csinálni magából. Mindketten tudják, hogy hogy érzek. Ezek szerint látják is, hogy miért teszem, csak én hittem, hogy mintegy mellékesen majd egyszer révbe érhetek. És ezek ketten jól elröhögnek rajtam. A hülyének úgysincs esélye, de bátorítsuk, mert olyan aranyos mikor szerelmes. Ahha. Persze. Ahogy azt ti elképzelitek. Kicsit már tele van a puttonyom...

alvin és a mókusok

Azért is jó fiatal lánynak csapni a szelet, mert az ember maga is megfiatalodik. Én magam például visszatértem 10 évvel ezelőtti önmagamhoz, és Alvin és a Mókusok revival-t tartok már néhány napja. Jópofa, nem? :D
Vasárnap korizni voltam, végre, először az évben, és nem estem. Először, mióta korizom. Mindenki vágja a leszúrt rittbergert meg a piruetteket, én meg egyszerűen suhanni imádok. Próbáltam ugrani. Ment. Próbáltam pörögni, ment. Gyanítom, ha megpróbálnám kombinálni a kettőt, kis gyakorlás után menne. De nekem nem okoz kielégülést. Ha suhanhatok teljes sebességgel, akkor érzem jól magam, kerülgetem az embereket, és lihegek a végén. Az egyik hely ahol teljesen egyedül tudom érezni magam, kizárom a külvilágot, és nem kell semmire sem figyelnem, lazíthat az agyam. A másik a színpad, a gitár vagy a mikrofon mögött. Igen, ott is teljesen ki tudom kapcsolni a világot, és ott is egyedül vagyok, bizonyos értelemben. Alig várom már a decemberi fellépéseket.
De mindenekelőtt a pénteki napot várom. Meglepi szerenád. Izgalmas. Hülye vagyok. Nembaj. Utána telefon kikapcs és hajrá a kocsma. :D