vége

Az álmodozásnak ma du. végeszakadt. Kiderült hogy a lentebb említett lánynak nem én járok az eszében, hanem konkrétan valaki más... Nagyon. Itt már csak Rob Dougan maradt. Ezerrel üvölt a hangszóróból. Nem érzem magam képesnek arra, hogy küzdjek, ráadásul egy másik ellen. Ehhez nem vagyok még elég erős. Ma nem. Most nem. Lehet hogy holnap, vagy a jövő héten, de nem most. Most csak Rob Dougan és Shigeru Umebayashi bömbölhet a fülembe.

Most, hogy megnéztem a There's only me szövegét, hát nem pontosan illik a helyzethez? De. Ide is másolom. Ja, merthogy nem említettem volna? Azt hogy ez olyan "első látásra" dolog volt? Meg hogy (szerintem) egész jól mentek a dolgok? Megint csak miértek maradnak, mint az elmúlt másfél hónapban már többször is. Egyszerűen nem értem. De nem akarom feladni, csak most egy estére a személyiségem sötétebbik részét választom. Amúgy is igen szar nap volt, végig csak erre tudtam gondolni. No, akkor aki tisztán akarja látni a helyzetet, annak álljon itt Rob Dougan - There's only me:

You're all I want
You're all I need
You're all I've got
All I see
It won't be long
'Till sudenly
You'll find he's gone
And you'll turn around and see
There's only me
For whom there's silence in your heart
There's only me
Waiting patient to the last
You wait and see
One day your love will surely start
You'll turn around
You'll find when everyone departs
There's only me
You walk in the room
You take your seat
You don't turn around
You don't see me
I'll make him go
You'll find one day he'll disappear
You'll turn around
And find that not a soul is here
There's only me