sün

Szóval a sünis sztori. Azt leszámítva, mikor V.-vel részegen tántorogtunk haza a nemistomhonnan, és nemistommikor, és egy bizonyos Jamie (eredetileg sün) megette V. hamburgerének felét, nem nagyon találkoztam még sünnel. De egy kedves barátom blogjából most már én is megtudtam, hogy miért is lehetett ez (azon kívül, hogy sajnos nem túl sokat mozdulok ki a városból). Azért, mert a sün nagyon félénk állat, és nem enged közel magához senkit. Egyetlen módon lehet közel jutni hozzá, hogy megsimogathassa az ember a hasát (mert azt ám nagyon komálja a sün...): nagyon-nagyon-nagyon óvatosan, apró lépésenként. Mert attól még, hogy szereti, hogy vakarják és simogatják, ő fél, mert sokan bántották már.

Úgy néz ki nekem is van egy sünöm. Közelítek, lépésenként...

Köszi Z. a gyönyörű hasonlatot. Mit hasonlatot!? Metaforát! Mit metaforát!? Allegóriát!