vissza

Nos, nem kaptam bejglimérgezést, mert mi nem szeretjük a bejglit, és csak azért, mert karácsony van, és ilyenkor azt kell csinálni, hát mi nem fogunk. Szerettem volna picit elvonulni a világtól, kilépni picit a szokásos szerepekből, ilyenkor a Jamaicába utazás elég erősen megjelenik az életemben, persze csak gondolati szinten, maradt tehát a lehetséges helyeke közül Ózd, mint Szegedtől legtávolabb fekvő biztos(?) pont az életemben. No, az eleje nem volt jó, a közepe picit kevésbé rossz, a vége pedig vegyes. 5 nap ismét eszembe juttatta, hogy miért is nem járok haza olyan gyakran. Nem kell túl nagy dologra gondolni: az itteni és az ottani világ annyiban különbözik, és mindkét fél annyira makacsul ragaszkodik a sajátjához, nem hajlandó a másikat elfogadni, hogy ez bizony komoly súrlódásokhoz vezet, amit ugye a makacsság miatt képtelenség megoldani, ezért inkább elkerülöm. Persze ezen kívül ott vannak a gyerekkori dolgok is, amik a jelenben is folytatódnak, egy részük legalábbis. No, ezért nem.

SZIN Ice: ne nagyon kérdezzetek, mert olyan módon sikerült bebaszcsiznom :):):):), hogy csak arra emlékszem milyen kurva jó volt a Kiscsillag meg a PASO. Meg arra, hogy 3-ra hazaértem.

A nap bölcsessége: a gerinc az a szervünk, amelyik távolt tartja a fejünket a seggünktől.

ehhh...nincs kivel

Ilyen az én formám. Itt ragadtam Szegeden vasárnapig, de minden jóbarátom, ismerősöm már otthon van. Nekem meg most jutna időm kellemes iszogatásra, végre nincs meló két hétig, nem kell semmi miatt izgulnom, oszt nem tudok kivel találkozni. A kutya meg a macska rúgja meg! :(

csak a miheztartás végett :) rovat

mondd miért...?

Miért akkor, amikor nem lehet??? Valaki mondja meg, hogy miért akkor, amikor semmi esély se? Ennek sose lesz vége??? Remélem nem így van, mert kurva szomorú leszek. :(

utálom az embereket

Ld.: a címet. Büdösek, koszosak, sokan vannak, taplók, és büdösek is. Meg igénytelenek. Meg taplók. Posta sorbanállás, boltban kajavásárlás, harácsonyi ajándékvásárlás. Itt lehet találkozni emberekkel, ezért a mai nap után elkerülöm ezeket az élethelyzeteket. Brrrrrr...

blöeeee...

Bűbáj - nehogy egyetlen férfitársam is arra vetemedjen, hogy megnézi... Szolidaritásból mondom: nem akarok rosszat. Ha valakit erre hív a párja, fusson, amerre lát. Nyál. Meg még egy kis nyál. Ja, és persze, a változatosság kedvéért: sok nyál. Tudom, nem én vagyok a célcsoport. Node, akkor is... Ettől még a jótündér is hányingert kap, szokták ugye mondani, és asszem klasszikusan erre az esetre gondoltak. Volt két ingyenjegyem, hát elmentem. De inkább 500ft-ért eladtam volna, oszt ittam volna a Várban 6-7 nagyfröccsöt. Jobban jártam volna. Még az iszonyú másnaposságot beleszámolva is.

a 7vége kettőssége

Egyrészt csak ilyenkor tudom azokat a dolgokat csinálni amiket igazán szeretnék, és nem kötelező.

De ilyenkor a legszarabb, mert legszívesebben a legkedvesebb és legszeretetreméltóbb barátaimmal tölteném minden percem, mert hétközben egyet sem tudunk kötetlenül együtt lenni, de ilyenkor nincs itt senki... Vagy ők ilyenkor dolgoznak. Egyedül meg szar. Még akkor is, ha legjobb barátom Dr. Gregory House velem van néha...

háháháháháhá hihihihihihi juhhhuuujjj :,D

Hátezbazzeg kész. Érdemes teljesen végighallgatni/nézni. Only for english speakers! :(

idézet az egyik kedvenc blogomból

Ez a blog, mármint a kedvencem, egy véresen komoly poén blog. Mindenki így olvassa majd, hogy van benne némi túlzás. De igaz. Tehát az idézet:

"Ide szeretnék lefordítani egy nagyon ideillő idézetet a netről: Egy nőnek van egy nagyon közeli férfi barátja. Ez azt jelenti, hogy a férfit érdekli a nő, hiszen ezért van körülötte annyit. De a nő kizárólag barátként tekint a férfira. Ez mindig úgy kezdődik, hogy „nagyon jófej és aranyos vagy, de nem szeretlek csak barátként.” Ez nagyjából egyenlő azzal a helyzettel mikor egy férfi állásinterjúra megy és a cég azt mondja: „Nagyon jó a szakmai önéletrajza, minden adottsága tökéletes hogy betöltse ezt a munkát, de nem fogjuk felvenni. Ámbár az Ön életrajzát fogjuk használni alapul a többi jelentkező elbírálásánál. Ennek ellenére fel fogunk venni egy olyan embert, aki még közel sem rendelkezik azokkal a képességekkel, mint Ön, és valószínűleg egy alkoholista. És ha ő nem vált be, akkor felveszünk valaki mást, de még mindig nem Önt. Tulajdonképpen Önt soha nem fogjuk felvenni. De időről időre fel fogjuk hívni, hogy panaszkodjunk azokról, akiket felvettünk.” Miért jó a lányoknak, hogy annak ellenére, hogy tudják, hogy nincs fiú-lány barátság, próbálkoznak? Tulajdonképpen milliónyi fiú szívét összetörik vele. Nekünk is cserébe össze kellene törnünk valamijüket. Én az arcukra gondoltam, de kompromisszumképes ember vagyok és várom az ötleteket hogy hogyan lehetne kibaszni velük."

http://felbasz.freeblog.hu

szívlelje meg aki hallja és látja

i know jah love it is superior
your devil complex inferior oh yes
worshipping material
bowing to your silver and gold

somebody tell me
coz i really got to know oh oh
i read a lot of history
but tings nuh really show no no
why dem drop the bombs ina arabia
why the children bawl and suffer ina africa
leaders of the world just fighting for superpower
but judgement ago fall upon dem head like rain shower
mi go so then

so yuh betta love the likkle youths
nuh terrorize dem oh no no no
teach the youths the truth nuh criticize dem oh no no no
open up your eyes and realize then
yuh hafi keep yuh hafi care you hafi guide dem
dont yuh know
war and crime will divide dem
now yuh betta show the youths your fears and don't yuh hide dem
and then equality and justice will unite dem
lift up your voice and yuh got to sing the anthem
we go so then

long time we fed up a your promises and lies
your illusion and religion just covering our eyes yo
frustration a starvation multiply
depression until the well a run dry
can't yuh show the love man and not the animosity
can't yuh live a life how it is said in duteronemy
me coulda be your friend
why
yuh want to be my enemy
yuh can't tek dem speed jah over jah so so come follow we come follow we
come follow me

na, akkor véleményt kérek

Harcos emancipuncik hajrá!

rájöttem

Hihetetlen, hogy egy számomra tulajdonképpen "vadidegen" (mert nem régóta ismerjük csak egymást) ember előtt hirtelen, pár percre úgy meg tudtam nyílni, hogy olyat mondtam el neki, amit még soha senkinek. És egy pillanat alatt meg is világosodott ezáltal minden.

Nagy szarban vagyok. Még régebben feltettem a kérdést itt a blogon: vajon hányszor lehet szerelmes az ember? És meg voltam győződve róla, hogy csak egyszer, és én még nem voltam. Nos még mindig azt gondolom, hogy nem többször, mint egyszer szerelmes az ember életében. Úgy igazán. Viszont sajnos nekem megvolt. Illetve örülnék ha a múlt idő vonatkozna rá. De nem. Még mindig vagyok. Nagyon. Nem is értem hogy nem jöttem rá eddig. Itt volt az orrom előtt. És elbasztuk, de nagyon. Mert a miénk volt, mindkettőnké, nagyon boldogok voltunk, de elszúrtuk mindketten, és félreértések sorozata miatt már majdnem 4 éve nincs normális emberi viszony köztünk. Pedig már 3 éve én is nagyon szeretném. És rá kellett jönnöm, hogy minden eddigi kapcsolatomat azóta ez az érzés mérgezi, melyiket lassabban, melyiket gyorsabban. De amint csak egy rövidebb időre is egyedül maradok, mindig ő jut az eszembe először, és itt marad. Mindaddig, amíg megintcsak meg nem próbálom vele felvenni a kapcsolatot, és ő megint úgy meg nem aláz, mint már eddig sokszor. Akkor nem érzem magam embernek egy ideig, majd megint megpróbálom elfelejteni, és egy időre sikerül is, de ott van a háttérben, és mérgezi az aktuális kapcsolatot. És az egész kezdődik elölről, mint egy mókuskerék. És nem tudok kitörni belőle. Egy két hónapja Csilla azt merte mondani nekem, hogy nem tudom, hogy milyen igazán szerelmesnek lenni. Mindezt 16 évesen. Nos, kívánom neki ezt a négy évet, amit én is megéltem eddig, meg főleg azt, hogy jöjjön rá, amire én. Mert így szarabb. Hogy tudom mire kenni az egészet. Mert jó lenne tudatlanul keresni azt az embert, aki kiegészít. Jó lenne nem tudni, hogy sajnos van/volt ilyen ember, és én még mindig szeretem. Mert így esélye sincs, hogy bárki is megfelelő lenne. Sajnos ez van. És lehet azt mondani, hogy adjam meg az esélyt másoknak, mert lehet hogy jön egy jobb, meg hog majd úgyis elfelejtem. Vajon nem próbáltam? Mást sem csináltam az elmúlt négy évben, mint azt, hogy nem vettem tudomást erről az egész dologról, és esélyeket adtam. Nem is keveset. Nem is egyszer. De idáig jutottam. Persze, persze biztos nem jött még az, aki... Nem találkoztam még olyannal, aki igazán. Ezt is lehet mondani. De én ÉRZEM, hogy ő volt az, aki igazán. Sőt tudom. Mert még csak hasonlót sem éreztem mással, mint akkor vele. Jó volt mindegyik a maga módján, és gyönyörű emlékeim vannak róluk, sőt, még azt is mondom, hogy egyikükbe-másikukba bele is szerettem egy picit. De ennyi. Végülis mindig hozzá jutnak vissza a gondolataim. Most fogok felnőni. Meg kell tanulnom együtt élni ezzel az egésszel.

Ez egy olyan, nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek helyzet.

Meg egy olyan James Bond-os tudd, hogy értsd szitu... ;)

az eddigi legizgalmasabb bejegyzés

Tegnap úgy berúgtam, mint az albán csacsi...

dráááágaszágom:)

Pénteken. Akkor jön. Hehehehehe...

design ver. 2.00 és lélek

Elébe mentem a szavazásnak, megváltoztattam, és most, hát így néz ki, így sikerült. Remélem tetszeni fog, kicsit vidámabb hangulatot áraszt szerintem.

Mert hát mégiscsak valahogy csak kikecmereg az ember a letargikusabb időkből is. Ezúton köszönném mindenkinek, aki... Csak úgy. Ti tudjátok. Nélkületek soha. Innentől már kicsit több önállósággal is megy.

Akik meg keresztbe tettek és hátráltattak: nos, ők le vannak szarva. Ismét van egy közeli, s távoli életcélom, és ezek mellett eltörpülnek a rosszindulatú, nemtörődöm, flegma, emós thot-softos (Mr.Brown, te tudod :D:D) véglények által okozott károk.


Más: a hétvégi férfitársaságban, a Pivoban garatba töltött sörök melletti beszélgetés eredménye a kérdésem. Vajon a mostani fiatalok (beleértve magunkat is, lol:D) gondolkodásmódját figyelembe véve, van-e keresnivalója egy párkapcsolatban a kalsszikus férfi-női modellen alapuló munkamegosztásnak? Persze amellett, hogy 21.sz-i liberális értékeket tiszteletben tartó ifjúnak vallom magam, én ezek mellett az ideális párkapcsolatban azért a fent említett modellre építek legszívesebben, és emiatt szó szerint lehülyéztek páran. Aztán persze meggyőztem, vagy legalábbis kicsit megingattam őket, és elismerték, hogy lehet valamicske igazam, de azért utána mégis elgondolkodtam. Tényleg ennyire vakok lennének a korombeli fiúk, és lányok, hogy nem látják, hogy ez az ultra-liberalizáció azért már túlzás, és attól hogy valami picit konzervatívabb és nem agresszív-progresszív, attól még nagyon igaz lehet?

Nah, hát csak sikerül előbányásznom magamból az ősbölcsészt így este 10 körül... :P

miért nem szabad általánosítani?

Az eddigi szavazások alapján, a legnagyobb eséllyel a legtöbb blogolvasómra a következő jellemzők vonatkoznak:

Olyan lányok, akik szeretik a romatikus szeretkezést, legszívesebben Kubába utaznának, szeretnének gyereket, párban képzelik el az életüket, és véleményük szerint egyszer szerelmes az ember életében.

Jelentkezzen az, akire ez így ahogy van igaz. :D

beszűkültem

Reggel fél nyolckor ébredés, tus, öltözés, kaja, várakozás a buszra a zergebaszó hidegben, munkába rohanás. Délután5 és 7 körül hazaérés, mostanában mondjuk inkább 7-kor, mint 5-kor.
Hullafáradtság. Kaja, egyéb teendők ellátása (rádiózás, tanítás, különóra), 9-re végzés. Méginkább hullafáradtság. Alvás, filmnézés, persze nem ebben a sorrendben, de előfordult már. Hétvégén meg örülök, hogy lyuk van a seggemen és szelel.

Valaki okos segítsen már: hogy lehet ebből kitörni? azon kívül persze, hogy k. sok pénzt keresek, és a magam ura leszek. Mert az a hosszútávú terv, de addig is?